Ap�tfalva a Maros jobb partj�n, Mak�t�l keletre, t�z kil�m�ternyi t�vols�gra fekszik. A mak�i kist�rs�g r�sze, amely az orsz�g d�lkeleti kapuja.

Ap�tfalva -neve szerint- valamely monostor ap�tj�nak birtok�t k�pezte. A k�zn�p a mai napig P�tfalv�nak h�vja, els� el�fordul�sa a Pothfalua n�valak. Keletkez�s�t a csan�di r�vnek k�sz�nhette, hiszen a telep�l�s a Maros partj�n, a csan�di v�rhoz vezet� utak tal�lkoz�s�n�l sz�letett meg. Az els� okleveles adat a XIV. sz�zadb�l maradt fenn, a k�zs�g neve 1334-ben a p�pai tizedlajstromban fordul el�, ekkor m�r k�zepes nagys�g� Csan�d megyei telep�l�snek sz�m�tott. A Maros v�lgye a k�z�pkorban s�r�n lakott, az Alf�ldn�l jobban be�p�lt civiliz�lt ter�let volt. A gazdagon ben�pes�lt t�j arculat�t a t�r�k puszt�t�sok sorozata semmis�tette meg. A t�r�k h�d�t�s ut�n lassan n�pes�lt be a t�rs�g, az elpuszt�tott falvak t�bbs�ge azonban sohasem �p�lt �jj�.

A telep�l�s neve a D�zsa-f�le paraszth�bor� kapcs�n ker�lt be az orsz�g t�rt�nelm�be. Az Ap�tfalva melleti s�kon orsz�gos jelent�s�g� �sszecsap�sra ker�lt sor, a D�zsasereg egik el�retolt egys�ge 1514.  m�jus 27-�n itt szenvedett veres�get a f��ri csapatokt�l. Egy nappal ezut�n a paraszti seregek gy�zelmet arattak Nagylak mellett. Megtorl�sul D�zsa az egyik vez�rt, Cs�ky Mikl�s csan�di p�sp�k�t az ap�tfalvi r�vn�l kar�ba h�zt�k. 1750-ben vette kezdet�t a falu �jratelep�t�se, templom�t 1754-ben kezdt�k el �p�teni. Az 1831. �vi koleraj�rv�ny idej�n a helytart�tan�cs utas�t�s�ra Csan�d megye hat�rait le kellett z�rni. A kolera megsz�n�sekor Szent Anna tisztelet�re �r�k �nnepet fogadtak, amit minden �vben megtartanak. Az 1848-49-es forradalmat �s szabads�gharcot baj n�lk�l v�szelte �t a telep�l�s. A millennium �v�ben adt�k �t a falu hat�r�ban a Maroson �t�vel� k�zuti hidat, amit m�r 1895-ben felavattak. Az els� vil�gh�bor� alatt a k�zs�g fejl�d�se lelassult, 173-an haltak h�si hal�lt a frontokon. Eml�k�kre 1925-ben �ll�tott�k fel a Koszor�z� honv�d szobr�t. 1919. m�jus 5-�n francia csapatok sz�llt�k meg a k�zs�get. A megb�zhat� gazd�kb�l n�p�rs�get szerveztek, az �rszolg�latot k�z�sen teljes�tett�k. Az � hatalmukat m�jus 11-�n rom�n megsz�ll�s k�vette. Szomor� uralmuk 1920. �prilis 30-�ig tartott. 1919 j�nius 23-�n az elrabolt eszk�z�ket vas�ti kocsiba rakt�k �s elsz�ll�solt�k. A lovak, tehenek,  sert�sek kiv�logat�s�t Joneszku sz�zados v�gezte. A Magyarcsan�don sz�kel� sz�zadost m�lt�nyosabb elb�n�sra akart�k b�rni, ez�rt egy nagyobb t�meg indult a szomsz�d faluba. A rom�n �rszem r�juk l�tt, �s egy ap�tfalvi szem�lyt meg�ltek. Ekkor a f�rfiak csoportja -vasvill�val, �s�val, kap�val �s n�h�ny l�fegyverrel- megrohamozta a rom�n katon�kat. A h�trahagyott fegyverekkel a helybeliek a Sz�raz�r partj�n v�delemre rendezkedtek be. D�lut�n hat �r�ra a l�szer�k elfogyott, ez�rt visszavonultak. Ezut�n a rom�nok val�s�gos v�rf�rd�t rendeztek. A rom�nokkal szembeni b�tor magatart�s elismer�sek�nt a falu vit�zi c�m�t megnevez�s�ben ismerte el a k�zv�lem�ny. A k�zs�get Vit�z Ap�tfalv�nak nevezt�k. A m�sodik vil�gh�bor� alatt 1944. szeptember 25-�n vonultak be a szovjet csapatok a k�zs�gbe. A harcok elm�lt�val megkezd�d�tt a falu �jj��p�t�se. A rend fenntart�s�ra �nk�ntes rend�rs�g kezdte meg m�k�d�s�t. Az 1950-es �vekben megt�rt�nt Ap�tfalva �s Magyarcsan�d egys�ges�t�se Csan�d n�ven, �m r�vid id�n bel�l kider�lt, hogy ez elhib�zott l�p�s volt, ez�rt 1954-ben a k�t telep�l�st ism�t sz�tv�lasztott�k. Az 1956-os esem�nyek meghat�roz� alakja Kereszt�ri Andr�s tan�t� volt. T�rsaival bizotts�got hoztak l�tre, k�rt�k a parasztokat a vet�s �s egy�b munk�k folytat�s�ra, elt�vol�tott�k a v�r�s csillagot a k�zint�zm�nyekr�l, a lakoss�g nyugalm�t nemzet�rs�ggel biztos�tott�k. A telep�l�s n�pess�ge gyorsan fejl�d�tt. A kapitalizmus azonban alapjaiban t�madta meg a paraszti kult�r�t. Leegyszer�s�tette az �letet �s mindenkit belek�nyszer�tett a leg�lesebb t�rsadalmi harcba.

Ap�tfalva saj�tos n�prajzi szigetet alkot, lak�i mai napig t�jsz�l�ssal besz�lnek. Hagyom�ny �s szok�skincs�k jelent�sen elt�r az alf�ldi ember�t�l, etnikailag meghat�rozott eleme a pal�cs�g, de keveredtek k�z�j�k j�szok is. �p�t�szet�ben, b�torm�vess�g�ben �s ker�mi�iban a mak�i �s a h�dmez�v�s�rhelyi mesterek hat�sa mutathat� ki. A n�phagyom�ny �rz�se mellett a falu lak�it a m�lys�ges vall�soss�g jellemezte. Az ap�tfalviak �ntudatossak, virtuskod�sra hajlamosak, �s szalmal�ngszer�en lobban�konyak.

F�ja G�za falukutat� �gy �r az ap�tfalvi n�pr�l:" A sz�kelyekre eml�keztetnek, van benn�k valami eg�szs�ges t�rzsi vads�g, fejlett eszt�tikai hajland�s�g, b�v�lr�l folyton mosolyra csiklandoz� �letkedv s misztikus hajlam is".