A Maros a Keleti-k�rp�tokban, Marosf�n�l ered �s h�tsz�z kil�m�ter megt�tele ut�n �ri el a magyar hat�rt. A foly� Magyarorsz�gra l�p�s�t�l a szegedi torkolatig 50 km-t tesz meg, 21 km Rom�ni�val k�z�s hat�rfoly�k�nt.

A Tisza mell�kfoly�i k�z�l a Maros a legnagyobb es�s� �s a legnagyobb v�zhozam�. A K�rp�tokig �r� hatalmas v�zgy�jt�ter�lete k�zvetlen kapcsolatot teremt a hegyvid�k �s a s�kvid�k �kosziszt�m�ja k�z�tt.

A Maros vadreg�nyes, t�bbnyire term�szetes �llapotban fennmaradt �rt�ri erdeinek jellegzetes �s �rt�kes a n�v�ny- �s �llatvil�ga. A foly�n�l l�v� ter�letek d�nt� t�bbs�g�ben kem�ny- �s puhafa �llom�ny� erd�kkel �vezettek. K�l�nleges �l�vil�g�nak meghat�roz�ja a gyorsan levonul�, b�viz� �rvizek hat�s�ban rejlik. Az �rt�ren jelent�s botanikai �rt�ket k�pvisel a ny�ri t�zike.

A foly� magyarorsz�gi szakasz�nak term�szetv�delmi oltalom alatt �ll� �rtere a K�r�s-Maros Nemzeti Parkhoz tartozik, melynek egyik alapvet� feladata, hogy a gondjaira b�zott �rt�keket bemutassa az �rdekl�d�k sz�m�ra. E c�lb�l l�togat�k�zpontok �s tan�sv�nyek v�rj�k az �rdekl�d� term�szetbar�tokat.

      Ny�ri t�zike