V�r�shagyma (Allium cepa)

A v�r�shagyma n�pies neve:

vereshagyma, hajma

V�r�shagyma le�r�sa:

Hengeres levelei �regesek, a sz�r als� fele kidudorod�, felf�jt. G�mb�s �lerny�vir�gzata nagym�ret�, a kocs�nyok legfeljebb 8-szor olyan hossz�ak, mint a z�ldesfeh�r lepellevelek.

A hagymaf�l�k (Alliaceae) csal�dj�ba tartozik. K�z�p-�zsi�b�l ker�lt Magyarorsz�gra. Botanikai szempontb�l �vel�, termeszt�si szempontb�l k�t�ves n�v�ny. �sr�gi konyhai f�szer, n�lunk is termesztik. Bizonyos k�nvegy�letek adj�k jellegzetes �z�t �s illat�t.

V�r�shagyma elterjed�se:

Vil�gszerte termesztett n�v�ny. Haz�ja Nyugat-�zsia.

Hogyan gy�jts�k a v�r�shagyma gy�gyn�v�nyt?

A zsenge hagyma tavasszal, az �rett v�r�shagyma pedig �sszel szedhet�. Els� �vben hozza a fogyaszt�sra alkalmas hagym�j�t, m�sodik �vben a sz�rat, a vir�got �s a magot.

V�r�shagyma hat�anyagai:

"Szerves k�nvegy�letek, mint az S-alkilcisztein-szulfoxidok. ; a hagyma apr�t�s�n�l az allin�z enzim seg�ts�g�vel tiopropanal-S-oxid keletkezik, amely k�nnyez�st kiv�lt� vegy�let; ezenk�v�l tioszulfin�tok, cep�n, di- �s poliszulfidok; glutamin-peptidek."

Milyen vegy�leteket tartalmaz a V�r�shagyma?

A n�v�ny hagym�j�t haszn�lj�k gy�gy�szati c�lokra. K�ntartalm� vegy�leteket, B1-, B2-, C-vitamint, flavonoidokat, nikotinsavat, vasat, j�dot, k�liumot, kalciumot, foszfort, szel�nt �s cinket tartalmaz.

V�r�shagyma felhaszn�l�sa:

A hagyma bizony�tottan antibakteri�lis v�rzs�r- �s v�rnyom�scs�kkent� hat�s�, jav�tja a v�r�raml�st, �s �jabban asztma elleni tulajdons�gait is igazolt�k. A n�pi gy�gy�szatban a fokhagym�hoz hasonl�an id�skori �rrendszeri betegs�gek megel�z�szerek�nt szolg�l. A hagymal�, illetve -szirup hat�sos k�h�g�s elleni h�ziszer, a friss hagyma kedvelt em�szt�sserkent� is. A hagyma leve a b�rfel�letre cseppentve hat�sos ellenszere a m�h- �s dar�zscs�p�seknek, g�tolja a gyullad�sos reakci� kialakul�s�t. Vannak hagymak�sz�tm�nyek a sebek forrad�s�t, gy�gyul�s�t el�seg�t� gy�gyszeripari k�sz�tm�nyek k�z�tt is. Homeop�ti�s szereivel heveny n�th�t, l�g�ti gyullad�sokat, felf�v�d�st �s idegf�jdalmakat gy�gy�tanak.

Szirup: J� ny�kold� �s k�h�g�scsillap�t� hat�s�. Megh�l�ses megbeteged�sek eset�n aj�nlott. Borogat�s: A b�r felh�lyagoz�s�ra aj�nlott. Hagym�stej: V�gjunk �ssze k�t kisebb fej v�r�shagym�t, majd 1db szegf�szeggel, 1 sz�l kakukkf�vel, 1 te�skan�lnyi m�zzel �s 1 dl v�zzel forraljuk fel. Hagyjuk �llni 12 �r�n �t, v�g�l nyomjuk �t szit�n. Ezt k�vet�en forraljuk fel 2 dl tejjel. Napi 2 cs�sz�nyi fogyaszt�sa aj�nlott bel�le megh�l�ses megbeteged�s eset�n. Hagymal�: Ny�kold� �s k�h�g�scsillap�t� hat�s�. F�szerk�nt: V�ltozatos, sokr�t� a felhaszn�l�si ter�lete, h�sok, levesek, f�zel�kek, m�rt�sok �zes�t�s�re haszn�lj�k, de �zletes "alkot�r�sze" a k�l�nf�le sal�t�knak is.

A v�r�shagym�t k�ls�leg �s bels�leg is alkalmazhatjuk. A n�pi gy�gy�szatban haszn�lt�k hurutos- �s l�g�ti megbeteged�sek, em�szt�rendszeri b�ntalmak, magas v�rnyom�s kezel�s�re. A mai fitoter�pi�ban a v�r�shagyma hat�anyagainak kivonatait els�sorban �relmeszesed�s megel�z�s�re, a sz�vroham rizik�j�nak cs�kkent�s�re haszn�lj�k. Nyersen fogyasztva kedvez�en hat a koleszterinszintre. A hagyma g�tolja a tromb�zis, a v�rr�gk�pz�d�s kialakul�s�t, seg�t megel�zni a koszor��r-megbeteged�st. J�t�konyan hat az em�szt�sre, mivel fokozza az em�szt�nedvek termel�d�s�t, enyh�ti a b�lg�rcs�ket. Kutat�sok meger�s�tett�k bakt�rium�l� hat�s�t is. Az ellen�ll�-k�pess�get n�veli, �gy �rdemes b�rmilyen gyullad�s eset�n t�bb v�r�shagym�t fogyasztanunk. K�ls�leg a hagyma levele g�tolja a dar�zscs�p�sek �ltal okozott gyullad�sos reakci� kialakul�s�t. A v�r�shagyma enyh�theti a megf�z�s t�neteit, mivel cs�kkenti az orrdugul�st. Ill�olajai a l�gutak ny�lkah�rty�j�nak mirigyeit h�gan foly� ny�k termel�s�re k�sztetve fellaz�tj�k a l�gutakban lerak�dott, bes�r�s�d�tt ny�kr�teget. Asztmaellenes hat�s�t mind laborat�riumi k�s�rletekben, mind �l� szervezetben bizony�tott�k. Vizsg�lt�k a hagym�nak a r�kkal szembeni v�d�hat�s�t is, mert egyes feltev�sek szerint k�nvegy�letei g�tolhatj�k bizonyos tumorsejtek n�veked�s�t, burj�nz�s�t.