A csodlatos kposzta
Szoks azt mondani, hogy tlen kevesebb vitaminhoz tudunk hozzjutni, mint nyron. Nos, ez csak rszben igaz, hiszen az egyik fontos vitaminforrs egsz tlen rendelkezsnkre ll. Ez pedig nem ms, mint a kposzta.
A kposzta az egyik leggyakoribb zldsgnk. A ksei fajtjt tlire
savanytjk, amelynek szintn megvan a kitn tprtke. A kposzta vad fajtjt mr az korban is ismertk s nagyon nagyra tartottk. Mintegy 2500 ve termesztik, az egyiptomiak, a grgk s rmaiak trendjben egyarnt megtallhat volt.
Tartalmaz kliumot, knt, jdot, kalciumot, foszfort, vasat, klrt, ntriumot, A-, B1-, B2- s C vitaminban rendkvl gazdag rtkes tpllk. Napi 50-100 gramm elfogyasztsval fedezhetjk a felsorolt vitaminokbl a napi szksgletet. A nvny C-vitamin tartalmt a savanyts utn is megrzi, ezrt tlen nem csak nyersen, hanem savanytva is gazdag vitaminforrs.
A kposzta az egyik legrgibb s legelterjedtebb termszetes gygyszernk, fontos szerepet tlt be a npi orvoslsban. Nyersen, fve vagy savanytva hat a szervezetnk gygytsra. A nvny nyersen sszetrt, vagy savanytott leveleit fagyott testrszek
polsra, gsi sebek gygytsra, kelsek kifakasztsra hasznljk. A modern fitoterpiai kezelsekben a kposzta levt srgarpa-lvel keverve gyomor s nyomblfeklyek
gygyulsnak elsegtsre alkalmazzk, kiegszt gygymdknt. Naponta fogyaszthatjuk fve vagy nyersen saltnak, de mindennapi f eledelnket nem kpezheti. Brmennyire is kitn gygyszernek bizonyul a kposzta, fogyasztst nem szabad tlzsba vinni, mert a kposztnak
mellkhatsa is lehet a jd biolgiai hasznosulst gtl anyagai
kvetkeztben. Ha kraszeren fogyasztjuk, legjobb ha keverjk zellerrel, srgarpval, stb. kivlasztva azt a zldsget, amely hasonl hatssal van a szervezetnkre.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
